Teaszótár
Chasen
A chasen, vagyis tea ecset a matcha készítés egyik esszenciális kelléke—ennek segítségével verhető fel a teapor finom zöld habbá.
Számtalan különféle chasen típus létezik, melyek olykor alig térnek el egymástól. A különbségeket leggyakrabban az adott iskola (pl. Mushakōjisenke) határozza meg, és megnyilvánulhatnak az alapanyagban (fekete, arany, vagy lila bambusz), kialakításban, formában és használati alkalomban. Azonban van egy általános szabály, mely minden chasenre vonatkozik: egytől-egyig egyetlen bambusz darabból készülnek. A koi-cha készítéshez használt chasenek általában 60-80 vastagabb szálat tartalmaznak, az usu-cha esetében viszont jellemzően 100-120 lágyabb szálra bontják a bambuszt.
Chawan
A chawan egy közepes méretű tea edény, mely hagyományosan a matcha készítésére szolgál.
Ahogy a tea eszközöknek általában, úgy a chawannak is rengeteg alapanyaga, stílusa, formája lehet, ami jellemzően az adott iskola (pl. Omotesenke) filozófiáját tükrözik. A két legnagyobb chawan típus a téli, és a nyári edény. A téli edények általában gömb alakúak és relatíve kis szájjal rendelkeznek, hogy az elkészült matcha lehetőleg minél lassabban hűljön. A nyári edények ezzel ellentétben általában egy lótuszra emlékeztető V formát kapnak. Ennek a formának az előnye, hogy aránylag nagy felületen válik látható a tea lenyűgöző jáde-szín habja.
Dancong
Ma a Főnix hegyi (Fenghuang) wulongokokat hívják így, eredetileg különálló fát jelentett.
A dancong jelentése: különálló fa/bokor. Eredetileg olyan teákat jelölt, melyek egyetlen fáról származnak, és nincsenek keverve más levelekkel. Napjainkban a Phoenix hegyi (Fenghuang, 凤凰山) oolongokra használják, és egy adott fát valamint annak leszármazottait jelölik, egy, az ízre/illatra utaló szóval kiegészítve (mi lan xian, méz-orchidea íz).
Erjesztés
A sötét teákat és shu puereket készítésük utolsó szakaszában meleg, nedves környezetben, letakart kosarakban, vagy halmokban erjesztik: így nyerik el sötét, földes karakterüket.
A sötét teánál illetve a shu puernél használatos eljárás, melynek során tealeveleket kosarakban letakarva nedves, anaerob környezetben helyezik el. A levelek itt típustól függően néhány napig, vagy akár több hónapig állnak, mialatt az egyenletes fermentálódás érdekében meghatározott időközönként átforgatják őket.
Fehér tea
Zsenge, oxidációtól mentes rügyek és levelek, melyeket rendkívüli frissesség és könnyedség jellemez.
A fehér tea tulajdonképpen egy oxidációtól mentes teatípus. A leszedett leveleket rövid fonnyasztás után (itt elhanyagolható mértékben oxidálódnak ugyan a levelek) napon vagy alacsony hőfokon megszárítják. A továbbiakban a tea a válogatástól eltekintve semmilyen eljáráson nem megy keresztül. Hagyományosan a kelet-kínai-tenger partvidékén, öblökkel tarkított hegyeken termelnek fehér teákat. A felhasznált levelek alapján megkülönböztetünk gyengéd, üde, fiatalon ihatóakat és zamatosabb, érlelésre alkalmasabbakat. A fehér tea legismertebb fajtái: Bai Mudan 白牡丹, Shoumei 寿眉, Yinzhen 银针
First flush
Magas minőségű, kora-tavasszal szüretelt tea. A kifejezés elméletileg ugyan bármely teatípusra használható, valójában azonban leginkább csak a friss zöld teákat illetik vele.
A kora tavasszal szüretelt teákat gyakran hívják "first flush"-nak. Ez eredetileg a Qingming előtt szüretelt teákra vonatkozott, melyeket időnként "mingqian"-nek (明前), vagyis Qingming előttinek is hívnak. Az egyből Qingming után szüretelt teákat "guyu"-nek (谷雨, gabona eső) nevezik, mely a Qingming után következő szoláris terminus nevéből ered. A május 5-én kezdődő harmadik szedési időszakot pedig ‘lixia’ (立夏, a nyár kezdete) névvel illetik. Minél később esedékes a szüret, a tea annál egyszerűbb és olcsóbb lesz. Egy mingqian tea akár a százszorosát is érheti egy június közepén szüretelt teának.
Gaiwan
Három részből (alátét, csésze, fedél) álló teaeszköz.
A gaiwan egy Kínában népszerű teaeszköz, mely a 14. században terjedt el; funkciója a kannáéval megegyező. A gaiwan három részből áll, egy alátét, egy csésze, és egy fedél; a neve is innen ered: 盖子 (gàizi, fedél) 碗子 (wǎnzi, csésze, tálka). Nagy előnye, hogy az általunk szabályozható nyílás rendkívül gyors leöntéseket is lehetővé tesz, illetve, hogy a fedél levételével jól látható amint a tea kinyílik a vízben. Anyagát tekintve lehet agyag (yixing), porcelán, vagy üveg.
Gushu
A minőségi puer teák gushu, azaz öreg fákról származnak: ez a komplexebb ízvilágban és az erősebb chaqi-ben is érezhető.
A gushu (helyenként lao shu, 老树) jelentése: idős fa. A puer teák világában (bár időnként máshol is előfordul) a gushu arra utal, hogy a tea egy meghatározott kor feletti (300 év) fáról származik. Ez azért fontos, mert ezekről az öreg fákról származó tea valamelyest eltér a sima ültetvényes és a fiatalabb fákról származó teáktól. Ízvilágát tekintve általában karakteresebb, mélyebb, és összetettebb ízeket rejt egy öregfa. Az öregbítés (link) szempontjából is előnyösebb, kiszámíthatóbban, és jobb eredménnyel öregszik a tea. Végül, a legnagyobb különbség, a cha qi (link) mértéke; ez nem törvényszerű, de az esetek döntő többségében az öregfáról származó puerek jobb cha quivel rendelkeznek.
Gyokuro
Három héten át árnyékolt zöldtea, a japán teavilág csúcsa.
A gyokuro (jelentése: jáde gyöngy/jáde harmat) a japán teakultúra csúcsa, az egyik legkifinomultabb zöld tea. A gyokuro ooshita eljárással készül, vagyis az árnyékolt teák közé tartozik: szedés előtt három hétig tartják árnyékban. Különlegességei közé tartozik, hogy általában a Camelia sinensis kisebb, nemes alfajaiból (Asahi, Okumidori, Yamakai, és Saemidori) készítik, valamint, hogy jóval a megszokott hőmérséklet alatt, mindössze 50 C-on készítik.
Hong Yu
A Hong Yu, vagy Red Jade, egy prémium taiwani alfaj, melyet jellegzetes illata miatt időnként ’Taiwan Illatának’ is szokták hívni.
Az alfaj neve, mely vörös jádét jelent, arról árulkodik, hogy az egyik legkeresettebb taiwani fekete tea alapanyaggal van dolgunk, ugyanis kínaiul a fekete teát vörös teának (红茶, hongcha) hívják. Ez a különleges variáns 1999-ben jött létre egy őshonos vad Formosensis és egy burmai Assamica alfaj keresztezéséből. Mind a két ’ős’ jellegzetességei visszaköszönnek a teában: az assami teák megszokott sötét kakaós, pörkölt mogyorós ízei nagyszerűen kiegészülnek a vad teák gyümölcsös, enyhén savanykás karakterével; mindezt egy izgalmas vegetális zöldesség és egy friss, tavaszi liliom illat koronázza meg. Taiwani nemesítésként egy egyedi kódja is van (TRES#18), melyet előszeretettel használnak a teakertekben. A Hong Yu emellett a termőterülete miatt is különleges: szinte kizárólag a Nantou megyében található Nap Hold tó (日月潭, ri yue tan) környékén, egy relatíve apró területen terem. Ez a terület messze földön híres a speciális mikroklímájáról, ami rendkívül tartalmas és illatos teákat eredményez.
Huangpian
Nagyobb, érettebb, időnként már sárguló levelekből készített puer tea.
A huangpian jelentése: sárga levél. A puer teák egy különálló kategóriája, mikor a teához a szokottnál nagyobb, érettebb leveleket használnak. Ezek színe olykor már sárgába hajlik, innen ered a neve is. Általában egyszerűbb, kiegyensúlyozottab karakterű teák, kevésbé érzékenyek az elkészítés módjára, ugyanakkor cha qi szempontjából is kevesebbet nyújtanak.
Jin Xuan
A Jin Xuan egy viszonylag új, ám ennek ellenére igen elterjedt alfaj. Intenzív tejes, vajas ízjegyek és lágy textúra jellemzi, ennek köszönheti a nevét: tejes wulong / mily oolong (奶香, nai xiang).
Jin Xuan magyarul arany liliomot jelent, ami a friss levelek fényes sárgás árnyalatára utalnak. Ez a variánst a 80-as évek elején nemesítették ki a Tie Guan Yin teákhoz használt Ying Zhi Hong Xin (硬枝红心, erős szárú vörös szív) és a jaipuri assamica (TRES#8) alfajok keresztezésével. Ez a 12. taiwani variáns, melyet a Tea Research and Extension Station fejlesztett, innen ered a kódneve is: TRES#12, melyet előszeretettel használnak a taiwani teakészítők; ezzel szemben a ’tejes wulong/milky oolong’ inkább a nemzetközi piacon használatos. A keresztezés célja az volt, hogy egy ellenállóbb alternatív variánst hozzanak létre a közkedvelt, ám viszonylag érzékeny Qing Xin (青心, zöld szív) mellé. A jellegzetes karaktere miatt a Jin Xuan egy csapásra elterjedt, s mára az egyik legfontosabb taiwani variánssá nőtte ki magát. Bár többnyire wulongoknál használják, friss zöld, illetve lágyabb feketék, gaba készítésére is alkalmas.
Kabusecha
Japán zöld tea, melyet szedés előtti utolsó egy hetet árnyékolva tölti.
A kabusecha a gyokurohoz hasonlóan árnyékolt tea, azzal a különbséggel, hogy csak egy hétig árnyékolják. Ennek köszönhetően a gyokurohoz képest lágyabb íze van, ugyanakkor a senchánál továbbra is érettebb, teltebb ízzel rendelkezik.
Keserűség
Két féle keserűségről beszélhetünk: az egyik, ami a tea izének szerves része, idővel édesbe fordul; a másik, ami az egész tea karakterét meghatározza: ez általában rossz alapanyag/készítés/tárolás következtében jelentkezik.
A keserű egy alapíz, melyet mindenki ismer, ám a teák esetében megkülönböztetünk jó és rossz keserűséget. A jó keserűség nem bántó, csupán egy érdekes felhangot ad a tea alap ízvilága mellé, mely idővel halványodik, majd eltűnik, s helyét egy mélyebb, édes íz veszi át (visszatérő édes). A rossz keserűség kellemetlen, maró, és nem tűnik el, a tea ízének egészét átjárja. Ez általában a rossz elkészítésre, vagy helytelen tárolásra enged következtetni.
Killing green
A fehér/zöld teák készítésének első fázisa, melyben az oxidálódást okozó enzimeket bontják le.
A teafeldolgozás egyik lépcsője, mely egy enyhe hőkezelést jelent. Ennek célja, hogy a levelekben található enzimek lebomoljanak, és ne kezdődhessen meg a tea oxidálódása. Fehér, zöld és puer teáknál egyből fonnyasztás után következik, míg a wuolongok, és fekete teák esetében az oxidációs folyamat végét jelenti.
Koi-cha
A koi-cha, vagyis sűrű matcha egy fajta szertartási matcha, általában 1:10-20 tea-víz aránnyal készül.
A koi-cha a japán teaszertartás csúcspontja, s eképpen tekinthető az egész Japán teakultúra esszenciájának is. Különféle édességekkel kísérve, egy chawan koichán általában három-négy ember osztozik, ezzel is hangsúlyozva a tea rendkívüli értékét.
Különálló növény
Jelentése külön álló fa, az egyetlen fáról, bokorról szedett teák megkülönböztető neve.
A legfontosabb különbség a danzhu és a dancong között, hogy, míg az utóbbi napjainkban kizárólag a Főnix hegyről származó wulongok esetében használatos, addig az első termőterülettől függetlenül is szabadon alkalmazható.
Leöntés
A keleti típusú teázás legszembetűnőbb eltérése a brit teakultúrához képest, hogy a teát rövid ideig, viszont több alkalommal öntik le.
Az ideális felöntéshez négy paramétert kell fejben tartanunk: a tea mennyiségét, amit a gaiwanba/kannába teszünk (általában 5-6 gramm), az edény méretét (űrtartalom, mely általában 80ml-350ml között mozog), a víz hőfokát (leggyakrabban 85-100C) és az áztatás idejét (néhány másodperctől kb. 1 percig terjedő skála).
Magas fa
A szó szerint "magas fát" jelölő fogalom a puer teák kategorizálásának egyik fontos eleme.
A puer teák számtalan tényező szerint lehetnek csoportosítva. Ezek közül a legfontosabbak a származási hely (pl. Nannuoshan, Menghai megye, Xishuangbanna, Yunnan tartomány), az évjárat, a terroir, a fák kora és időnként a méretük is ide sorolható. Bizonyos esetekben a terminust a zhongshu (中树, közepesen idős fa) is helyettesítik, bár az utóbbi inkább a gushu (古树, öreg fa) terminológiához áll közelebb.
Maocha
A puer formába préselése előtti, szálas tea állapota.
A maocha (nyers tea) a puer teáknál az utóérlelést megelőző, zöld teához hasonló állapot. Ezt fonnyasztással, az oxidálódás megelőzése érdekében elvégzett minimális hőkezeléssel (killing green link) és szárítással érik el.
Matcha
Magas minőségű porrá őrölt japán zöld team mely általában a Japán teakultúra csúcsaként tartanak számon.
A Song dinasztia idején (960-1279) nagy népszerűségnek örvendett Kínában a tea porrá őrölt formában való fogyasztása. Amikor a híres Eisai pap visszatért Japánba hosszú kínai útjáról a Zen Buddhizmussal együtt ezt a bizonyos por-teát is meghonosította a szigeten. Azóta hosszú évszázadok alatt formálódott ez a metódus a ma ismert matcha teává. A tea kereskedelemben alapvetően két típusú matcha található meg: a kulináris és a szertartási matcha. A szertartási matchán belül további két nagyobb alkategóriát szokás megkülönböztetni: az usu-chat és a koi-chat. A tea ceremóniák alatt általában mind a két típust készítik; az usu-cha afféle aperitif-ként szolgál, s előkészíti a terepet a magasabb minőségű koi-cha számára.
Mizudashi
Japán teakészítési módszer, mikor a teát hideg vízben, néhány órán keresztül áztatják.
A mizudashi, vagyis hideg öntés egy alternatív teakészítési metódus, mikor a tealeveleket a megszokott magas hőmérséklettel ellentétben hideg, 4-5 C körüli vízzel öntjük fel. Az áztatási idő is változik, a néhány másodperc helyett itt néhány órára nyúlik az elkészítés időtartama. A hideg öntés következtében más anyagok oldódnak ki a teából (alacsonyabb koffein, magasabb vitamin szint), ezáltal egészen más jellegű és ízvilágú italt eredményezve.
Nagy levél
A da ye (大叶) a Camelia sinensis assamica alfaj kínai elnevezése.
Ezen alvariáns levelei általában nagyobbak a Camelia sinensis sinensis leveleihez képest, innen ered a neve is. A minőségi puerek minden esetben ebből az alfajból készülnek, mivel ezek a levelek gazdagabb ízvilágot, méllyebb testet és erősebb chaqi-t, azaz energiát adnak a teának.
Napon szárítás
Az elkészült teákat esetenként napon szárítják ki, így adva egy plusz bouquet-ét a teának. Az így készített teák élettartama jellemzően hosszabb.
A tea elkészítésének utolsó állomása, a hőkezelt és megsodort leveleket kiszárítják. Prémium minőségű teáknál a szárítást a leveleket hatalmas hálókra kiteregetve napon végzik. Ez egy külön frissességet, erőt és gazdagabb illatokat ad a teának, valamint jelentősen megnöveli a tea élettartamát is. Az időjárástól való függése és körülményessége miatt kevesen alkalmazzák már. Ennek ellenére vannak bizonyos fajta teák, melyeket midnen esetben napo szárítanak: ilyenek a sheng puerek és a fehérek.
Ooshita
Olyan japán teakészítési eljárás, melynek során szedés előtt a növényeket bizonyos ideig árnyékban tartják.
A japán teakultúra egy sajátos eljárása, melynek folyamán a növények a szüret előtt árnyékolva nőnek. Napfény hiányában kisebb mértékben növekednek csak, így a levelek puhábbak, lédúsabbak maradnak. Az árnyékolás következtében a levelekben nagy mennyiségű aminosav halmozódik fel, ami mind ízében mind pedig élettani hatásainak tekintetében jelentősen megváltoztatja a teát.
Puer tea
A puer az egyik legősibb teafajta, ami a Kína Yunnan tartományában található Pu'er városának környékéről származik, mely tulajdonképpen tekinthető a tea őshazájának is. Két típusa van: a sheng, vagyis élő puer; és a shu, azaz sötét puer. A minőségi puer teákat öreg fákról szüretelik.
A puer tea az utóérlelt teák egyik legizgalmasabb típusa. Két külön altípusát különböztetjük meg: a sheng, vagy élő puert (生茶, shēng chá) és a shu, másnéven sötét puert (熟茶, shú chá). A sheng puert szedés után először a zöld teához hasonlatosan készítik el, (maocha link), majd ez után meghatározott formákba préselik (tea korong link); a sheng puer innentől egész a fogysztásig egy lassú, aerob érlelődésen megy keresztül (öregbítés link). A shu puer miután, elkészült a nyers tea (maocha) egy heteken át tartó, irányított utóérlelési folyamaton megy keresztül (anaerob környezetben). A shu puer eredeti célja az idős, több évtizede érlelődő puer teákhoz hasonló tea létrehozása volt; az elkészítési technológiáját, a nálánál jóval idősebb sötét teánál (heicha link) használatos eljárásból fejlesztették tovább. A magas minőségű puerek egyik fontos jellemzője, hogy öreg fákról (gushu link) származnak. A puer vidék fontosabb hegyei: Mengsong (勐宋), Pasha (帕沙), Jingmai (景迈), Nánnuò (南糯), Bada (巴达), Hekai (贺开), Bulangshan(布朗山), Mannuo(曼糯), Mengsong(勐宋), Yiwu (易武山), Yōulè (攸樂山)
Qing Xin - Chin Shin
A Qing Xin egy széleskörben elterjedt variáns, melyet előszeretettel kultiválnak Kínában és Taiwanon egyaránt. Könnyű felismerni lágy, édes, virágos ízjegyeiről—akinek volt már szerencséje hozzá, nehezen felejti el.
A neve zöld szívet jelent, mely kedves frissességére és élénk, zöldes orchidea illatára utal. Az alfaj eredetileg a kínai Fujian provinciából származik, majd a 19. század végén Taiwanon is meghonosították. Finom lédús levelei miatt időnként a ’Ruan Zhi’ (軟枝, lágy szár) névvel is illetik; ezen tulajdonságának köszönhetően az egyik legkedveltebb alapanyaga olyan prémium magashegyi wulongoknak, mint a Shan Lin Xi és a Li Shan, a sodort Baozhong, vagy az illatos Keleti Szépség. A Qing Xin egy nemes, ám igen érzékeny növény. Lágyabb levelei, s lassú növekedése miatt az átlagnál több törődést igényel, illetve általában kisebb hozammal is rendelkezik. Ennek következtében az elmúlt időben egyre több vetélytárs jelent meg a piacon; ilyen például a taiwani Jin Xuan. Ennek ellenére a Qing Xin továbbra is az egyik legelterjedtebb wulong variáns, melyet sokan előnyben részesítenek kifinomultsága miatt. A magasheygi teák királynője.
Sencha
Hagyományos japán zöld tea.
A sencha átfogó értelemben a zöld teát jelenti, melyet a Camelia sinensis Yabukita nevő alfajából készítenek. A sencha szedéshez kötött változatai a sincha (新茶, első, korai szedés) és a bancha (番茶, a sencha második szüretelési ideje alatti szedés). Ezen kívül megkülönböztetjük a gyokurot (玉露) és a kabusechát (冠茶), melyek mind elkészítésükben (ooshita eljárás), mind alapanyagukban (Asahi, Okumidori, Yamakai, és Saemidori alfajok) eltérnek a senchától.
Sodrás
A fekete/oolng teáknál a sodrás következtében felszabaduló növényi nedvek erjedésével indul meg az oxidációs folyamat.
A levelek sodrása a teafeldolgozás egyik fontos fázisa. A fonnyasztott leveleket két célból sodorják meg: bizonyos esetekben (wulong, fekete, vagy sötét tea) a sodrás a tea oxidálódási folyamatának megkezdődését eredményezi; a sodrás során megtöredezett levelekből felszabaduló nedvek oxigénnel érintkezve erjedni kezdenek: megkezdődik az oxidáció. Máskor csupán esztétikai célokat szolgál, bizonyos teák a sodrás által nyerik el jellegzetes formájukat; ebben az esetben a sodrás már a hőkezelés után történik, így nem indul el kémiai reakció.
Szikla tea
A szikla teák jellemzően többszörösen pörkölt wulongok, melyek a Wuyi hegység vulkanikus szikláiról származnak.
A Wuyi hegyi tea növények gyökerét csak egy vékony földréteg választja el az ásványi anyagban gazdag vulkanikus szikláktól. Ennek köszönhetően az ezekből készült teákat lenyűgöző komplexitás és robusztus test jellemzi. A 'központi sziklás vidéktől' (正岩, zheng yan) távolodva elérkezünk a 'félsziklás területekre' (半岩, ban yan), ahol a sziklákat borító földréteg egyre jobban vastagodik. Bár továbbra is a Wuyi hegység részét képező tájakon vagyunk, az itt élő növények csupán a töredékét szívják fel a földben rejlő ásványi anyagoknak. A harmadik kategória a 'folyóparti tea' (州茶, zhou cha). Ez a vidék már jóval a védett Wuyi övezeten kívül fekszik és a tea növények szinte egyáltalán nem érintkeznek a vulkanikus talajjal.
Sötét tea
Utóérlelt tea, sötét, céklás, földes hangulatú főzettel. Rendkívül jó, nyugtató hatással van az emésztésre.
A sötét tea, vagy ahogy Kínában hívják fekete tea a shu puerhez hasonlóan az utóérlelt teák közé tartozik. A maocha állapot után a sötét teát néhány napig anaerob környezetben érlelik melynek során a tea elnyeri sötét, fekete szinezetét. Ez az eljárás megegyezik a shu puer készítési eljárásával, valójában a shu puer a sötét tea továbbfejlesztett változata; a kettő közt a legjelentősebb eltérések, hogy a shu puernél az utófermentálás akár hosszú hónapokon keresztül is folyhat, valamint, hogy a sötét teákat nem minden esetben préselik formába. A sötét tea egyik előnye, hogy rendkívül jó, nyugtató hatással van az emésztésre, illetve a test belső energetikai rendszerére. Két leghíresebb termőterülete: Kína Guangxi (Liu Bao, 廣西六堡) és Anhui (Liu An, 安徽六安) tartományai.
Sütés/pörkölés
A teakészítés azon fázisa mikor az oxidációrt felelős enzimek lebomlanak.
A pörkölés egy, a wulongoknál alkalmazott teafeldolgozási eljárás. Az eljárás funkcióját tekintve a sütéshez hasonlóan az oxidációs folyamatot hivatott megállítani (hő hatására lebomlanak a különböző oxidációt elősősegítő vegyületek). Emellett a tea aromáját is nagyban változtatja. A lágy, mogyorós ízektől kezdve, a karamelles édesen át egész a markáns füstösségig rengeteg féle ízvilág alakítható ki vele.
Tea energia
Széles körben használt fogalom, mely a tea elmére és testre gyakorolt hatásait írja le. Szó szerinti jelentése: tea energia, de találó kifejezés a tea üzenete is.
Mikor idős fáról származó teát iszunk az ízek, illatok mellett egy egészen más aspektusából is megfigyelhetjük a teát: milyen hatást fejt ki ránk. Melegít, ellazít, felold, boldogságot hoz, kitisztít, segít koncentrálni, átjár, s megmozgat; ezek mind lehetséges hatásai a teának, s ezt nevezzük összefoglalóan chaqinek, vagyis a tea energiájának.
Tea korong
A puer teákat hagyományosan korongokba préselik. Ennek praktikus (kisebb helyen elfér) és funkcionális (lassabban érik) okai is vannak.
A teakorong szorosan a puer teához kapcsolódó kifejezés. Az ősi időkben a könnyebb szállítás érdekében a teákat bizonyos formákba (pl. korong, 餅茶, bǐngchá; tégla, 砖茶, zhuān chá) préselték. A préselt teák kevesebb helyet foglalnak el, illetve lassabban érlelődnek (hiszen kisebb felület érintkezik csak oxigénnel), ezzel a szállítás lehetséges időtartama jelentősen megnő. A korongokat általában ötösével/hetesével ún. tongokba (筒, tŏng) csomagolták. Voltak idők amikor a tea ilyen formán fizetőeszközként is szolgált, de napjainkban is kortól, minőségtől és állapottól függően a teakorongoknak rendkívül magas áraik is lehetnek.
Tea szertartás
Általános gyűjtőfogalom a különféle, többnyire állandó jellegű szabályokkal bíró teakészítési módozatokra.
Chadao (időnként chazhidao, 茶之道) szó szerinti jelentése "A Tea Útja". A kifejezés a kínai buddhista-taoista kultúrkörből ered, ahol nagy hangsúlyt fektettek a tea rendszeres (és rituális) fogyasztásának legkülönbözőbb jótékony hatásaira.
Tárolás
A sheng puerek öregbítésénél kardinális kérdés a tárolás: a nedvesen tárolt teában gyorsabban, ám gyenegébb hatással zajlik az öregbítési folyamat, éppen ezért, többre értékelik a jól, szárazan tárolt öregbített sheng puereket.
A tárolás egyik legmeghatározóbb paramétere a páratartalom. Amennyiben a tea magasabb páratartalmú helységben van tárolva az öregedés folyamata gyorsabban zajlik, ám könnyebben tönkre is megy a tea; ez az úgynevezett nedves tárolás (湿仓, shīcāng). Abban az esetben pedig, ha alacsony páratartalmú helységben öregbítjük a teát száraz tárolásról beszélünk (干仓, gāncāng). Ez utóbbi eset bár körülményesebb, biztosabb eredményez vezet.
Usu-cha
Az usu-cha, vagyis híg matcha egy fajta szertartási matcha, mely kb. 1:40 tea-víz aránnyal készül.
Japán tea ceremóniák alatt az usu-cha általában "aperitif'-ként szolgál. Íly módon, mintegy felkészíti a vendégeket a koi-cha-ra, és egyúttal mégjobban kihangsúlyozza az utóbbi jelentőségét. Az usu-chát általában fejenként egy chawanban szolgálják fel.
Visszatérő édes
Jó minőségű teáknál megfigyelhető, ahogyan az alapíz lassan átfordul az utóízbe. Ez legtöbbször a keserűtől az édes felé irányul, innen ered a neve.
A teák egy speciális tulajdonsága, mely általában a megfelelő elkészítést és a jó minőséget indikálja. A tea kezdeti, alap ízvilága után nem sokkal egy új, a teljes szájat betöltő utóíz jelenik meg: ez, ahogyan a neve is mutatja leggyakrabban az édes. Enyhén füstös, elsőre kesernyés teáknál a legszignifikánsabb a megjelenése.
Vörös tea
Európában többnyire fekete teaként ismerik, teljesen oxidált tea. Magas koffein tartalma miatt sokan kávé helyett fogyasztják.
A vörös avagy európai nevén fekete tea feldolgozási folyamata megegyezik a sötét oolongokéval, azzal a különbséggel, hogy míg az oolongok csak részlegesen oxidáltak, a vörös teák teljes oxidációs folyamaton mennek keresztül. Ezt a különbséget a már lefőzött leveleken is látni: az oolongok a kezdeti sötétbarna után a sötétzöld különböző árnyalatait veszik fel, míg a vörös tea továbbra is barna-fekete színekben játszik. Az ismertebb vörös tea termő területek közé tartoznak Kína Fujian (pl.: Lapsang souchong, 立山小种) és Yunnan tartományai (pl.: Dian Hong, 滇紅).
Wulong tea
Részlegesen oxidált tea: a levelek színe a világosabb zöldtől egész a sötétbarnáig terjed. A zöld teához hasonlóan hatékony antioxidáns.
A wulongok részlegesen oxidált teák. A fonnyasztást követően a leveleket megsodorják, s az így megtöredezett levélerekben lévő klorofill erjedni kezd, ezáltal megindul az oxidáció. Mikor a tea elérte a kívánt oxidációs szintet a leveleket megszárítják, így a megmaradt enzimek lebomlanak, s az oxidációs folyamat leáll. Az így kapott tealevelek színe a világos, türkiszzöldtől egészen a sötétbarnáig terjedhet (az oxidáció mértékétől függően). A sötétebb típus formája után nevezték el a teát wulongnak (烏龍), azaz fekete sárkányak. Mint a legtöbb teatípusnál itt is a válogatással végződik a folyamat, melynek során a leveleket minőségük szerint osztályozzák (A, B, C). Az oolong tea őshazája Kína Fujian provinciája, azon bellül a Wuyi hegység .
Zhongshu
100-300 év közötti teafák gyűjtőneve.
A zhongshu jelentése: közepesen idős fa. A gushuhoz (古树) hasonló korbeli kritériumon alapuló megkülönböztetés, mely a 100-300 év közötti fáknál használatos.
Zöld tea
Vitalizáló, friss, zöld levelek, melyek esetében az oxidációt megakadályozták. Rendkívül diverz teafajta: ízei a kerek gesztenyés jellegűtől egészen a fanyar, umamis hangulatúig terjedhetnek. Magas polyphenol tartalmának köszönhetően hatásos antioxidáns.
A zöld tea is az oxidáció nélküli teák közé tartozik; a fehér teától az különbözteti meg, hogy szárítás előtt egy hőkezelésen megy keresztül, mely lehet gőzölés (Japán) vagy sütés (Kína). A hőkezelés lebontja a tealevelekben található polifenol-oxidáz enzimet, így az erjedési folyamatok leállnak. Ezután, bizonyos teatípusoknál (pl.: Long Jing) a leveleket megsodorják, ezzel egy, az adott fajtára jellemző formát adva a leveleknek. Ezt követően a leveleket kiszárítják és a minőségtől függően szétválogatják (A, B, C). Kína leghíresebb zöld tea termőterületei Zhejiang (pl.: Longjing, 龙井), Jiangsu (pl.: Bi Luo Chun 洞庭碧螺春) és Fujian, Anhui (pl.: Mao Feng, 毛峰) tartományok.